Szalai Ügyvédi Iroda

Szalai Ügyvédi Iroda

Üdvözöljük

honlapunkon

Következő oldal

Bemutatkozás

 

2001-ben szereztem jogi diplomát az ELTE ÁJK-n, Budapesten. A Szalai Ügyvédi Irodát 2007-ben alapítottam. Tevékenységünket elsősorban polgári, illetve gazdasági jogi területeken fejtjük ki, amelyek közül kiemelkedik az iparjogvédelmi és szerzői jogi ügyek intézése, amelyhez a Magyar Szabadalmi Hivatalnál megszerzett felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítésem, a védjegyjogi területen megszerzett PhD fokozatom, és a kapcsolódó gyakorlati tapasztalat teremt biztos szakmai alapot.

 

A Szalai Ügyvédi Iroda fő tevékenységi területei:

  • • kiemelten iparjogvédelmi (főleg védjegy-, szabadalmi, formatervezési mintaoltalmi) és szerzői jogi ügyek intézése; tanácsadás, okiratszerkesztés és jogi képviselet oltalomszerzési és felszólalási eljárásokban, bitorlási perekben; konzultáció márkaépítés és vállalkozások, termékportfóliók arculati kialakítása kapcsán;
  • • ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek a konzultációtól az okiratszerkesztésen át az ingatlan-nyilvántartási ügyintézésig;
  • • gazdasági társaságok alapítása, módosítása elektronikus cégeljárás során, társasági jogi szerződések szerkesztése, szervezeti és működési-, belső szabályzatok kidolgozása, gazdasági társaságok átalakulásával, végelszámolásával kapcsolatos ügyintézés;
  • • alapítványok, egyesületek, sportegyesületek alapítása, alapító okiratok, belső szabályzatok elkészítése, teljes körű jogi képviselet az okiratszerkesztéstől a közgyűlések levezetéséig;
  • • polgári jogi peres, és peren kívüli képviselet ellátása (elsősorban vagyonjogi, kártérítési, személyiségi jogi ügyekben);
  • • valamennyi szerződéstípus megszerkesztése, már meglévő szerződések véleményezése.

 

Szolgáltatásainkat egyaránt nyújtjuk magyar és külföldi Ügyfeleknek, eseti és állandó jelleggel, kisebb ügyletektől a jelentős projektekig, szükség esetén együttműködő partnereink – könyvelőiroda, ingatlanközvetítő, szabadalmi ügyvivő, szakfordító – bevonásával.

Célunk az, hogy kreatív, jogi, és egyben üzleti szemléletű, szakszerű, gyors, megbízható és személyre szabott megoldásokat nyújtsunk Ügyfeleink problémáira. Az Ügyfeleinkkel való együttműködés során törekszünk a bizalomra épülő, hosszú távú kapcsolatok kialakítására. Működésünk során hangsúlyozottan szem előtt tartjuk az innováció, a környezettudatos gondolkodás és a társadalmi felelősségvállalás követelményeit is. Az irodánk által követett filozófia szerint a kiemelkedő színvonalú szolgáltatás versenyképes díjakkal történő ötvözése lehet az alapja ügyfél és ügyvéd hosszú távú együttműködésének.

Ha felkeltettük érdeklődését, elérhetőségeink valamelyikén forduljon hozzánk bizalommal! Személyes konzultációra időpontot a 06-70-337-2739 telefonszámon kérhet.

Üdvözlettel:

dr. Szalai Péter, PhD.

ügyvéd, iparjogvédelmi szakértő

Következő oldal

A Szalai Ügyvédi Iroda Általános Szerződési Feltételei

(Ügyvédi Megbízási Feltételek)

Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban ÁSZF) irányadók a Szalai Ügyvédi Iroda részére adott ügyvédi megbízás teljesítésére, amennyiben a Megbízóval kötött egyedi megbízási szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz.


1. Az Ügyvédi Iroda azonosító adatai

Név: Szalai Ügyvédi Iroda

Székhely: 9022  Győr, Bisinger sétány 2., 2/13.

Kamara: Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara

Adószám: 18022029-1-08

Telefon: 06 70 337 2739

Telefax: 06 96 526 703

E-mail: szalaip@sze.hu

Honlap: www.drszalai.hu

Képviseli: Dr. Szalai Péter irodavezető ügyvéd

(a továbbiakban: Ügyvédi Iroda)


2. A Megbízó

Megbízó az, aki az ügy ellátásával az Ügyvédi Iroda részére a megbízást az ügyvédi megbízási szerződésben (továbbiakban: Megbízás) megadja. 


3. A Felek

A jelen ÁSZF alkalmazása során Felek alatt az Ügyvédi Iroda és a Megbízó értendő.


4. Az ügyvédi megbízási feltételek hatálya

4.1. Jelen Ügyvédi Megbízási Feltételek (a továbbiakban: Megbízási Feltételek) rendelkezései kiterjednek az Ügyvédi Iroda és a Megbízó közötti minden szerződéses kapcsolatra - ide értve az állandó megbízást is - amelynek keretében az Ügyvédi Iroda tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt a megbízás alapján. Az ügyvédi megbízás tárgya lehet (a továbbiakban: ügy):

  • a) képviseleti megbízás, 
  • b) büntetőügyben védelem ellátása, 
  • c) jogi tanácsadás, 
  • d) szerződés, beadvány, más irat készítése 
  • e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelése, 
  • f) adótanácsadás, 
  • g) társadalombiztosítási tanácsadás, 
  • h) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, 
  • i) ingatlanközvetítés, 
  • j) szabadalmi ügyvivői tevékenység, 
  • k) olyan tevékenység, amelyre - helyi önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza, 
  • l) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység, 
  • m) a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, 
  • n) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység.

4.2. Ha az ÁSZF rendelkezései és a Megbízóval kötött megbízás más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

4.3. Az Ügyvédi Iroda biztosítja, hogy a megbízó az ÁSZF, illetve jövőbeni módosításai tartalmát megismerje. E célból a megbízás megkötésekor az Ügyvédi Iroda a hatályos ÁSZF-et okirati formában a megbízónak átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként megküldi. Az átvétel aláírásával a Megbízó igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta. Ugyanilyen hatálya van az ÁSZF-et tartalmazó elektronikus dokumentumnak a Megbízó e-mail címére történő elküldésének, amennyiben a Megbízó annak tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. A hatályos ÁSZF-et az Ügyvédi Iroda a honlapján közzéteszi és ott folyamatosan elérhető. 

4.4. Az Ügyvédi Iroda és a Megbízó jogviszonyában a Polgári Törvénykönyv, és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (a továbbiakban: Üt.) továbbá a magyar jogszabályok alkalmazandók. 


5. A megbízás

5.1. Az ügyvédi megbízás akkor jön létre, ha a felek írásban megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. [Üt. 22-23. §. szakasz (1) bekezdés] A tanácsadási, konzultációs megbízás írásba foglalása mellőzhető. A megbízásban nem szabályozott kérdésekben a jelen ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni. 

5.2. Az Ügyvédi Iroda nem köteles a megbízást elfogadni, döntését nem köteles megindokolni. 

5.3. Az Ügyvédi Iroda a Megbízó által adott írásbeli megbízás alapján a törvényes eszközökkel és módon a legjobb tudása szerint elősegíti a Megbízó jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. [Üt. 1. §]

5.4. A Megbízó tudomásul veszi, hogy az Ügyvédi Iroda nem működhet közre, ha az az ügyvédi hivatással nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. [Üt.3.§ (1)-(3) bekezdés.]

5.5. A megbízás vállalása - a megbízási szerződés jellegéből eredően - az Ügyvédi Iroda részéről nem jelenti meghatározott eredmény garantálását. 

5.6. Az Ügyvédi Iroda az ügyet a Megbízó tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el. A védelem ellátása során az Ügyvédi Iroda a Megbízó tényelőadásához kötve van.

5.7. A Megbízó felel a megbízás teljesítéséhez általa szolgáltatott adatok, információk, okiratok, más bizonyítékok valódiságáért, alaki vagy tartalmi hibás, hiányos, nem teljes körű voltából, egyéb fogyatékosságából és a késedelmes rendelkezésre bocsátásukból eredő következményekért. 

5.8. A Megbízó tudomásul veszi az Ügyvédi Iroda azon tájékoztatását, hogy minden ügyben és a jogi tanácsadás során is számolnia kell az Ügyvédi Iroda által adott és képviselt véleménytől eltérő jogértelmezéssel, a bizonyítékok eltérő hatósági, bírósági értékelésével, mérlegelésével, és a jogalkalmazás kockázatával.

5.9. A jogalkalmazás kockázatát – beleértve az új jogszabályok alkalmazásából, az egységes gyakorlat hiányából, a hivatalos eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a Megbízó vállalja. 

5.10. A megbízás teljesítésére irányuló eljárást, a teendő intézkedéseket, a bizonyítékok felhasználását és a beadványokat, ezek sorrendjét, esedékességét az Ügyvédi Iroda határozza meg. A Megbízó a megbízás tárgyában önálló intézkedést, egyezséget csak az Ügyvédi Iroda jóváhagyásával kezdeményez.

5.11. Tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a Megbízó jogos érdekével.

5.12. Az ügyvédi szolgáltatások teljesítési helye – a megbízástól függően a hatóságok, bíróságok, harmadik személyek előtti eljárást kivéve – az Ügyvédi Iroda székhelyéül szolgáló iroda. Az Ügyvédi Iroda a megbízó székhelyén, telephelyén, lakóhelyén rendszeres megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles, ilyen eseti eljárásért külön díjat számíthat fel. 

5.13. Az Ügyvédi Irodának jogában áll a megbízást más tagja, az alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje vagy más ügyvéd közreműködésével is teljesíteni, kivéve, ha ezt a Megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta. Az Ügyvédi Iroda köteles a közreműködő ügyvédet a szükséges tájékoztatással ellátni – munkájáért úgy felel, mintha személyesen járna el. A közreműködő ügyvéd (ügyvédjelölt) a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel jogosult valamennyi eljárási cselekmény, nyilatkozat megtételére, hatóság-, bíróság előtti eljárásra, helyettesítőként tárgyaláson való részvételre. 


6. A meghatalmazás

6.1. A meghatalmazást a Megbízónak és az Ügyvédi Iroda képviselőjének saját kezűleg kell aláírnia.

6.2. A meghatalmazás feljogosítja az Ügyvédi Irodát minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.

6.3. Az Ügyvédi Iroda képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.


7. Okirati ellenjegyzés

7.1. Az Ügyvédi Iroda képviseletében eljáró Ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

7.2. Az okirat ellenjegyzése során az Ügyvédi Iroda képviseletében eljáró Ügyvéd az Üt-ben írottak szerint jogosult a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja személyazonosságának ellenőrzésére. 

7.3. Az Ügyvédi Iroda köteles a közreműködést megtagadni, ha

  • a) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, 
  • b) a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy 
  • c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.

8. Iratok átvétele

8.1. Az Ügyvédi Iroda a Megbízótól átvett vagy a Megbízót megillető iratok átvételéről - a Megbízó kérésére - elismervényt ad. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - az alábbi kivétellel - az Ügyvédi Iroda a Megbízó kérésére köteles kiadni. 

8.2. Az Ügyvédi Iroda nem köteles kiadni a fogalmazványait, a Megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a Megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a Megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.

8.3. Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az Ügyvédi Irodát megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.


9. Pénz, egyéb érték átvétele

9.1. Az Ügyvédi Iroda köteles a Megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a Megbízót haladéktalanul értesíteni.

9.2. Az Ügyvédi Iroda az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a Megbízóval szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az Ügyvédi Iroda a beszámítási jog gyakorlásáról a Megbízót írásban köteles értesíteni. Nincs helye beszámításnak, ha

  • a) a pénzt nem a Megbízó részére kell kiadni, 
  • b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg, 
  • c) más jogszabály a beszámítást tiltja.

10. A letétkezelés szabályai

10.1. Az Ügyvédi Iroda az ügyvédi letétet 

  • a) a megbízás teljesítéseként, 
  • b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére, 
  • c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el.

10.2. Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az Ügyvédi Iroda írásba foglalt letéti szerződésben köteles rögzíteni.

10.3. Az Ügyvédi Iroda az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.

10.4. A letétkezelésre egyebekben a Magyar Ügyvédi Kamara Letétkezelési Szabályzata irányadó.


11. A Megbízó jogai

11.1. A Megbízó az ügy állásáról, és a tett intézkedésekről bármikor felvilágosítást kérhet, az ügyben egyeztetett időpontban konzultációt kérhet. 

11.2. Az Ügyvédi Iroda a Megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi Megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés. A Megbízó, a korábbi Megbízó az e pontban írt korlátozás alól írásban felmentést adhat.

11.3. A Megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.


12. Az ügyvédi díjszabás

12.1. A Megbízó az Ügyvédi Iroda szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles. 

12.2. Az Ügyvédi Iroda díjszabását az ÁSZF 1. számú Melléklete tartalmazza. Amennyiben a díjazásra, vagy annak egyes tételeire a megbízás eltérő rendelkezést tartalmaz, azt kell alkalmazni. 

12.3. A megbízási díj kapcsán a felek havi átalánydíjban is megállapodhatnak.

12.4. Az Ügyvédi Iroda az általa teljesített szolgáltatásról, tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és a számlázás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. 

12.6. Folyamatosan teljesített szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja a számla szerinti fizetési határidő. Az Ügyvédi Iroda – amennyiben a fizetés nem készpénzben történik – jogosult valamennyi szolgáltatását 8 napos fizetési határidővel számlázni. Késedelmes fizetés esetén a Megbízó évi 20 %-os mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

12.7. Az ügyvédi munkadíj kiegyenlítésének elmulasztása esetén az Ügyvédi Iroda 15 napos felmondási idővel jogosult a megbízási szerződés felmondására.

12.8. Az Ügyvédi Iroda köteles a munkadíjról a megbízó részére olyan elszámolást adni, amely alapján a bíróság megállapíthatja és másik felet kötelezheti a perköltség megfizetésére. 

12.9. A megbízás teljesítése során felmerülő illetékeket, szakértői és egyéb költségeket a Megbízó előlegezi és viseli. Ezek előlegezésére és viselésére az Ügyvédi Iroda nem köteles.

12.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az Ügyvédi Iroda köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja.

12.11. Az Ügyvédi Iroda tájékoztatja a Megbízót a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletről. A rendelet szerint a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. Az így megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét az alábbiak figyelembevételével állapítja meg. 

A rendelet szerint: 

3. § (1) Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

(2) Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege

  • a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
  • b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
  • c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

(3) Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.

(4) Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.

(5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.

(6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat - különösen az ügy bonyolultsága esetén - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.

4. § (1) A fél kérheti, hogy az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítsa meg. A bíróság szükség esetén kötelezi az ügyvédet a kimutatásban szereplő kiadások igazolására.

(2) Ha az ügyvéd a bíróság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi, vagy nem igazolja, a bíróság a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott készkiadások megállapítását mellőzi.

12.12. Az Ügyvédi Iroda tájékoztatja a Megbízót, hogy a közigazgatási és bírósági eljárásban a vonatkozó jogszabályok feltételei szerint személyes költségmentesség, illeték-feljegyzési jog illetheti meg, amelyről erre irányuló külön kérelemre a Megbízó által csatolandó okiratok, igazolások, nyilatkozatok alapján az eljáró hatóság, bíróság dönt. A jogszabályi rendelkezések alapján a tárgyuk miatt költség- vagy illetékmentes, feljegyzési jogos eljárásokban a Megbízót a jogszabály rendelkezése alapján illeti meg ilyen kedvezmény.


13. Iratkezelés

Az ügyvédi iratkezelésre a Magyar Ügyvédi Kamara vonatkozó szabályzata irányadó. 


14. Adatkezelés, a személyes adatok védelme 

14.1. A Megbízó, illetve képviselője a megbízás aláírásával az Ügyvédi Iroda részére megadja hozzájárulását a személyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel.

14.2. Az Ügyvédi Iroda adatkezelésére, a Megbízó vonatkozó jogaira és kötelezettségeire az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény irányadó. 

14.3. Az adatszolgáltatás önkéntes.

14.4. Az adatkezelés célja az ügyvédi megbízás teljesítése, a Megbízóval való kapcsolattartás és kommunikáció. 

14.5. A Megbízó hozzájárulása alapján kezelhető személyes adatai a következők:

  • a) név,  
  • b) lakcím,  
  • c) telefonszám, mobil telefonszám;  
  • d) telefax szám,  
  • e) e-mail cím,  
  • f) honlapcím.
  • e) a Megbízó személyes iratainak száma.

14.6. Amennyiben a Megbízó nem természetes személy, ezen pontok szerinti hozzájárulása a szervezet név, székhely, telephely, telefonszám, telefaxszám, e-mail cím, internetcím adatainak kezelésére vonatkozik. A szervezet törvényes képviselője mint természetes személy járul hozzá a szervezet e pont szerinti személyes adatai kezeléséhez. 

14.7. Az Ügyvéd felhívja a Megbízó figyelmét, hogy a kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

14.8. További személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapulhat, amelynek célja jogszabályi kötelezettségek teljesítése.

14.9. A személyes adatokat – az ügyvédi titok védelme alatt – megismerheti az Ügyvédi Iroda alkalmazottja, tagja, a közreműködő ügyvéd – de rajtuk kívül az Ügyvédi Iroda a Megbízó személyes adatait harmadik személy részére nem adhatja át, nem teheti hozzáférhetővé – kivéve a törvényben előírt eseteket. Nem jelenti a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését, ha a megbízás teljesítéséhez szükséges e személyes adat közlése, feltüntetése.

14.10. Az Ügyvédi Iroda jogosult a megbízó címére postai úton levelet, elektronikus úton e-mailt küldeni. 

14.11. A Megbízó jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet az Ügyvédi Iroda a személyével kapcsolatban kezel. 

14.12. Az Ügyvédi Iroda gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozás, törlés, továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról. 

14.13. Az adatkezelés maximális időtartama a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év vége. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban megjelölt személyes adatokat az Ügyvédi Iroda – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles megőrizni. 

14.14. Az Ügyvéd tájékoztatja a Megbízót, illetve a képviseletében eljáró természetes személyt, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggésben joga van tájékoztatáshoz, az adathelyesbítéshez és törléshez, a tiltakozáshoz, a bírósági jogérvényesítéshez és kártérítéshez.


15. A pénzmosás elleni kötelezettségek teljesítése

15.1. Az Ügyvédi Iroda tájékoztatja a Megbízót, hogy az, Ügyvédi Irodát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) előírt kötelezettségek az alábbiak szerint terhelik. 

15.2. A Pmt-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a 14.3. pontban foglalt kivétellel – akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet: 

  • a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása, 
  • b) ingatlan vétele, eladása, 
  • c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése. 

15.3. A Pmt-ben előírt kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha 

  • a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására, 
  • b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására.

15.4. A Pmt-ben meghatározott kötelezettségek teljesítése során az Ügyvédi Iroda a Magyar Ügyvédi Kamara a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, a Magyar Ügyvédi Kamara EGYSÉGES SZABÁLYZATÁT alkalmazza. 

15.5. Az Azonosítási Adatlap és a Tényleges Tulajdonos Személyéről Szóló Nyilatkozat a jelen ÁSZF 2. és 3. számú mellékleteit képezik. 


16. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége

16.1. Az Ügyvédi Irodát titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. A Megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség az Ügyvédi Iroda alkalmazottaira megfelelően irányadó. [Üt. 8 §.(1-4) bekezdés.]

16.2. Titoktartási kötelezettség terheli azokat is, akik az ügy ellátása során az ügyvéd helyetteseként, segítőjeként az ügyvédi titok birtokába juthattak.

16.3. A titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni.

16.4. Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult 

  • a) a Megbízó, 
  • b) az, aki a megbízás szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvéd tudomására hozta, a megbízási szerződés létrejöttétől függetlenül, 
  • c) harmadik személy javára szóló megbízási szerződés esetén a Megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a képviselt fél, 
  • d) az örökös, a jogutód, illetve a bíróság által kijelölt felszámoló.

16.5. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van, a felmentést mindenkinek meg kell adnia. Több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére.

16.6. A titoktartási kötelezettségek alóli kivételekre az Üt. irányadó. 

16.7. Ha az Ügyvédi Iroda azonos ügyben több ügyfél képviseletét vagy védelmét látja el, akkor az általa képviseltek irányában titoktartási kötelezettség nem terheli abban a körben, ahol a képviseltek tényelőadása az ügy érdemében egyező. Erre a tényre a képviselteket a megbízás adásakor figyelmeztetni kell, ha a megbízást nem együttesen adják.


17. Az ügyvéd felelőssége 

17.1. Az Ügyvédi Iroda a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel.

17.2. Az Ügyvédi Iroda az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik.

17.3. Az Ügyvédi Iroda felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

17.4. Az Ügyvédi Iroda a szívességi ügyintézésből eredő kártérítési felelősségét kizárja. 

17.5. A megbízásból eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven belül elévül.


18. Értesítések

18.1. Az Ügyvédi Iroda a Megbízó részére szóló írásbeli értesítéseket, küldeményeket – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a címre küldi meg, amelyet a Megbízó megadott részére. Az Ügyvédi Iroda nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, az Ügyvédi Irodán kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen. 

18.2. Az Ügyvédi Iroda által a Megbízónak postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Megbízó általi kézhezvételének napja. A postai úton, az Ügyvéd által a megbízó ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza. Az elküldés időpontjának igazolásául az Ügyvédi Iroda postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat. 

18.3. Az Ügyvédi Iroda jogosult az értesítéseket telefaxon vagy e-mailben elküldeni a Megbízó részére, az általa megadott telefax számra vagy e-mail címre. A telefaxon küldött értesítések akkor tekintendőek kézbesítettnek, amikor az Ügyvéd rendelkezésére áll a faxüzenet elküldésének a visszaigazolása. 

18.4. Az elektronikus úton küldött iratok a felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. Az Ügyvédi Iroda által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja, a munkanap 16. óráját követően elküldött irat esetén a következő munkanap. A Megbízó tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést az Ügyvéd számítástechnikai rendszere elektronikus úton rögzíti és tárolja, amelynek időtartama 5 év. A Megbízó az elektronikusan tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. A Megbízó elfogadja az Ügyvédi Iroda számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldésének tényére, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan. 

18.5. Amennyiben az értesítés postai úton, telefax útján és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban megtörtént értesítéshez fűződnek a joghatások. Az Ügyvédi Iroda jogosult úgy tekinteni, hogy a Megbízó tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás. 

18.6. A Megbízó a megbízási szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a kapcsolattartásban képviseletében közreműködnek. 

18.7. Az Ügyvédi Iroda részéről a Megbízóval való kapcsolattartásra az alkalmazottai és egyéb közreműködői is jogosultak.


19. A megbízás felmondása, megszűnése

19.1. Az Ügyvédi Iroda a Megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az Ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

19.2. A Megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

19.3. Az Ügyvédi Iroda a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.

19.4. A megbízás a felmondáson kívül megszűnik a következő esetekben:

  • a) a megbízás teljesítésével,
  • b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
  • c) a megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
  • d) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével,
  • e) az Ügyvédi Iroda jogutód nélküli megszűnésével. 

19.5. Az Ügyvédi iroda köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.


20. Egyéb rendelkezések

20.1. Ezen Megbízási Feltételek mellékletei:

  1. Ügyvédi díjszabás.
  2. Azonosító adatlap
  3. Nyilatkozat tényleges tulajdonos személyéről. 

20.2. Az Ügyvédi Iroda felhívja a Megbízó figyelmét, hogy ezen ÁSZF elfogadása előtt – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével – jogában áll bármely feltételtől eltérni, igényei szerinti egyedi módosítását kérni, és ez alapján lehetősége van ennek megfelelő tartalmú egyedi megbízási szerződést megkötni.

Következő oldal

Az ügyvédi munkadíjról általánosságban

 

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, annak összegszerűségét a felek minden esetben előre, egyedileg és együttesen határozzák meg. Konkrét árajánlat az adott ügy megismerését követően, a konkrét ügy ismeretében adható.

Az ügyvédi munkadíj mértéke jellemzően attól függ, hogy az ügy mennyire összetett, mekkora az ügylet tárgyának értéke, és ennek ellátásához milyen mértékű ügyvédi felelősségvállalás tartozik.

Ügyvédi Irodánk kiemelten ügyel arra, hogy ügyfelei részére költségkímélő jogi megoldásokat javasoljon.

Ügyfeleinket előzetesen, részletesen és teljes körűen tájékoztatjuk az ügy ellátásáért igényelt ügyvédi munkadíj pontos összegéről. 

Díjpolitikánk alapja, hogy az Ügyvédi Iroda ügyfeleinek folyamatosan és mindig pontosan tudniuk kell, hogy az igénybe vett ügyvédi szolgáltatásokért mennyit kell fizetniük. Az Ügyvédi Iroda ezzel kívánja elkerülni, hogy a szükségesnél többször kényszerüljünk anyagi jellegű kérdéseket egyeztetni, mert megítélésünk szerint ez nem szolgálja az ügyvéd és ügyfele közötti bizalmi viszony elmélyülését és a zavartalan szakmai együttműködést.

Ügyvédi Irodánknál az első konzultáció minden ügyben – az angol nyelvű jogi tanácsadás kivételével - 10.000 forintba kerül, ahol a probléma feltárására és a megoldási lehetőségek körvonalazására, valamint a várható költségek meghatározására kerül sor. 

Az ügyvédi munkadíjban történő megállapodás az ajánlott munkadíj Ügyfél általi elfogadásával jön létre, mely megállapodást még az ügy intézésének megkezdése előtt írásba foglaljuk. 

Az ügyvédi munkadíj előre fizetendő, azonban az ügyfél és az ügy egyedi körülményeire tekintettel utólagos díjfizetés, részletfizetés is kiköthető.

Az ügyvédi munkadíj az ügy természetétől függően eseti megbízás esetén lehet:


Fix díjas (pl.: cégügyekben)

Előre megismerhető körülményekkel bíró, nem egyedi jellegű feladatok ellátását Ügyvédi Irodánk előre meghatározott árakon nyújtja. Betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság alapításának ügyvédi munkadíja fix összegű és előre meghatározott, hiszen nem egyedi feladat elvégzéséről van szó, jellemzően előre látható az, hogy milyen jellegű és mennyiségű szolgáltatás nyújtására van szükség.


Százalékban meghatározott (pl.: peres ügyekben)

Peres és nemperes eljárásokban való képviselet, ügyintézés esetén a munkadíj általában az ügy tárgyának értékéhez igazodik, és annak meghatározott százalékát teszi ki.


Óradíjas (pl.: jogi tanácsadás esetén)

Óradíjaink egységesek, nem alkalmazunk ügyfeleink között eltérő mértékű óradíjakat. A pontos elszámolás alapját a precíz adminisztráció teremti meg. Az ügyben eljáró ügyvéd által elvégzett minden részmunkáról kimutatást készítünk. Elektronikusan rögzítjük az ügyre fordított munka teljesítményeket, mely kimutatást ügyfeleinknek igény esetén a számla mellékleteként csatoljuk. Óradíjban történt megállapodás esetén ügyfeleinket tájékoztatjuk az előreláthatóan a megbízásra fordítandó időről.


Egyedi díjas (pl.: büntetőügyekben)

Egy meghatározott egyedi, konkrét ügy vagy feladat elvállalása előre megállapodott áron. Büntetőügyekben előnyben részesítjük az egyösszegű, egyedi díjas díjazási formát, mely magában foglalja az első rendőrségi kihallgatástól a jogerős ítéletig tartó időszakra történő terhelti képviseletet. Az összeg magában foglalja a gyanúsítotti és a tanúkihallgatásokon való részvételt, az ügyvédi beszélőkön való megjelenést, a rendszeres látogatást, és a bíróság előtti képviseletet.

Vállalkozók és gazdálkodó szervezetek részére az eseti megbízások díjainál jóval kedvezőbb, a megbízó tevékenységének volumenétől, a megbízó által igényelt, székhelyen történő rendszeres helyszíni ügyintézés időtartamától függő, egyedileg kialakított havi átalánydíjas megállapodás megkötésére kerülhet sor.

Kérjük Ügyfeleinket, hogy az Ügyvédi Irodánk által nyújtott szolgáltatások árairól telefonon vagy e-mailben történő egyeztetés keretében tájékozódjanak.

Következő oldal

Jogi nyilatkozat

 

Ezt a honlapot a Szalai Ügyvédi iroda, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában (nyilvántartási szám: 1/II/2010.) bejegyzett ügyvédi iroda működteti és tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

A honlapunkon található információkat kizárólag általános tájékoztatás céljából bocsátjuk rendelkezésre, a megjelent információk nem minősülnek jogi tanácsnak vagy ajánlattételnek és az ügyvédi megbízás elfogadásának sem. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérjük, lépjen velünk kapcsolatba.

Mindent ésszerű erőfeszítést megteszünk azért, hogy a honlap tartalma pontos, teljes körű és naprakész legyen. Mindamellett nem vállalunk felelősséget az oldalainkon megjelent információk teljességéért, pontosságáért, időszerűségéért vagy a felhasználásuk kapcsán fellépő következményekért. Nem vállalunk továbbá semmilyen felelősséget a honlap használatából vagy a megjelent információkra való hagyatkozásból eredő esetleges kárért.

Bármilyen e-mail fogadása a Szalai Ügyvédi Iroda által nem keletkeztet jogi szolgáltatásra vonatkozó megbízás elfogadását írásbeli megállapodás vagy megbízás nélkül. Írásbeli megállapodás vagy megbízás hiányában a Szalai Ügyvédi Iroda nem kezel bizalmas információként semmilyen e-mailben érkezett információt.

A honlap külső weboldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmazhat, amelyekre lehetőség szerint minden esetben felhívjuk a figyelmet. A külső weboldalakat független harmadik felek üzemeltetik, amelyekre a Szalai Ügyvédi Iroda nincs befolyással, ezért a Szalai Ügyvédi Iroda nem felelős az ilyen weboldalak elérhetőségéért, tartalmáért vagy felhasználásáért.

A honlap teljes szöveges és grafikai tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, amely a Szalai Ügyvédi Iroda és a designer tulajdonát képezi. Minden jog fenntartva.

Következő oldal

Kapcsolat

Az Ügyvédi Iroda címe és elérhetőségei:

  • Cím: 9022 Győr, Bisinger sétány 2., 1. emelet 1. ajtó
  • Tel: +36 70 337 2739
  • E-mail: peter@drszalai.hu 

Ügyfeleinket előzetesen telefonon egyezetett időpontban fogadjuk, munkanapokon délelőtt 9 és este 19 óra között. Kérjük Ügyfeleinket, hogy telefonon kizárólag munkanapokon, délelőtt 9 és este 19 óra közötti időben keressenek.


Online adminisztráció

Kiemelt hangsúlyt fektetünk az online ügyvédi ügyintézésnek. Bizonyos előkészítő iratokat, szerződés tervezeteket e-mailben küldjük meg ügyfeleinknek.

Az ügyvédi munka elektronizálása hatékonyabbá és gördülékenyebbé teszi az ügyvéd-ügyfél kapcsolatot. Az online ügyintézés elősegíti a tőlünk földrajzilag távolabb lévő ügyfelekkel való kommunikációt, az ügyvédi megbízás teljesítését. 


Közlekedés és parkolás

Az Ügyvédi Iroda Győr központjában, a Baross út és a Szent István út kereszteződésénél, a Baross híd tőszomszédságában található. Az Ügyvédi Iroda autóval és tömegközlekedéssel is egyszerűen megközelíthető.

A helyi buszjáratok közül mindazok (2., 5., 6., 9., 21., 22., 37., 38., 42., 5B., 5R., 21B., 22A., 22B., 22Y. számú helyi járatok, és a CITY busz) megállnak Ügyvédi Iroda mellett, amelyeknek vég-, vagy közbeeső állomása van a Révai utcai helyi buszpályaudvaron. 

Az Ügyvédi Iroda a győri távolsági buszpályaudvar és a vasúti pályaudvar közvetlen szomszédságában található, így a vidékről érkező Ügyfeleinknek további közlekedési eszközt nem kell igénybe venniük, az Ügyvédi Iroda 1-2 perc alatt gyalogosan elérhető.

Az autóval érkezők a Bisinger sétányon, a Révai utcában vagy a Bisinger sétány és Baross híd közötti parkoló-öbölben parkolhatnak. Az Ügyvédi Iroda közelében található az Árpád parkolóház (Teleki László u. 57.), amely kedvező parkolási díjak mellett mindig biztosít szabad parkolóhelyeket.


A Szalai Ügyvédi Iroda egyéb adatai:

  • Az Ügyvédi Iroda irodavezetője: dr. Szalai Péter ügyvéd
  • Az Ügyvédi Iroda adószáma: 18022029-1-08
  • Az Ügyvédi Irodát Nyilvántartó Szervezet: Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara

  • Az Ügyvédi Iroda számlaszámai:

  • Az Ügyvédi Iroda pénzforgalmi számlaszáma: 10103379-04736200-01003006 (Budapest Bank Zrt.)
  • Az Ügyvédi Iroda forint letéti számlaszáma: 10103379-04736200-02003009 (Budapest Bank Zrt.)